Ipari szekcionált kapuk

Az ipari szekcionált kapu vízszintes panelekből épül fel. Nyitáskor a panelek felfelé haladnak a vezetősínen, majd a csarnok mennyezete alatt állnak meg. Mivel a kapu a saját síkjában mozog, a nyílás előtt és mögött sem foglal el használható teret, a nyílás pedig teljes szélességében szabad marad. Éppen ezért a raktárak, a gyártócsarnokok és a szervizek leggyakoribb kapuja, főként a nagyobb nyílásoknál.

A szigetelt panelek zárt állapotban jól elválasztják a belső teret a külsőtől, csökkentik a fűtési költséget és a huzatot. A vezetősín és a vasalat megfelelő megválasztásával a kapu szinte bármilyen épülethez igazítható, akár alacsony belmagasság esetén is. Az alábbiakban sorra vesszük a kapu felépítését, a beépítési rendszereket, az automatizálás lehetőségeit és a biztonsági berendezéseket.

A kapu három fő egységből áll: a panelekből, a vasalatból (vezetősínek, rugózat, kötelek, mechanikus biztonsági berendezések) és a hajtásból (meghajtó motor, vezérlés, elektronikai biztonsági berendezések).

A panelek kívül és belül acéllemez borításúak, a két lemez között önkioltó PU-hab szigeteléssel, és acél merevítésekkel a csavarozási pontoknál. A szendvicsszerkezet merev, mégis könnyű, jól szigetel, a panelek találkozásait tömítések zárják. Az acéllemezek korrózióvédett, festett felületűek, így a kapu az időjárásnak kitett csarnokoknál is hosszú ideig megőrzi a megjelenését.

A vasalat horganyzott acél vezetősínekből, a panelek súlyát kiegyensúlyozó rugórendszerből és acélkötelekből áll. A rugó teszi lehetővé, hogy az akár több száz kilós kapu kis erővel mozgatható legyen, és a motor is kisebb terhelést kapjon. A rugók az évek múlásával veszítenek a rugalmasságukból, akár el is törhetnek. A balesetek elkerülése érdekében ezért minden ipari szekcionált kapunál rugótörés elleni biztosítást alkalmazunk. Kábelszakadás vagy baleset esetén a kapu lezuhanásától a legalsó kapulapon elhelyezett késes zuhanásgátló védi meg a kaput.

A mozgás módját az épület adottságai döntik el. A sín a nyílás felett közvetlenül a mennyezet alá fordulhat, magasabbra is felvihető, vagy egyenesen felfelé haladhat. Ezeket a változatokat a vasalati rendszereknél mutatjuk be.

A kapu 40 mm vastag, hőszigetelt szendvicspanelekből készül. A panelek felülete és színe az épület arculatához igazítható:

• Stukkós, keskenybordás felület, hőhídmentes kivitelben: fehér (RAL 9002), antracit (RAL 7016) és szürke-alumínium (RAL 9007) színben. Ez a legjobb hőszigetelést adó, leggyakoribb kivitel.
• Sima, mikrobordás felület ezüst-alumínium színben (RAL 9006): nem hőhídmentes kivitel.
• Ujjbecsípődés ellen védett panel: fehér vagy mikrobordás ezüst-alumínium színben. Ott érdemes választani, ahol a kaput sokan, gyakran vagy felügyelet nélkül használják.
• Egyedi színek és felületek: egyedi RAL szín (selyemfényű kivitelben), dekor vagy homokszemcsés (sandgrain) antracit panel, valamint egyedi színű alsó alumínium profil és ablakkeret.

Ablakok és szellőzés. A panelekbe szögletes (680 × 370 mm), ovális (663 × 343 mm) vagy extra nagy, 892 × 435 mm-es ablak építhető, illetve zárható vagy nem zárható szellőzőrács (344 × 138 mm). Ha nagyobb üvegfelület kell, panoráma szekció is rendelhető kétrétegű akril betéttel, alumínium rácsbetéttel, vagy stukkómintás, illetve eloxált, hőszigetelt alumínium betéttel. A panoráma szekció 500–610 mm-es panelmagasságban készül, egyedi magasságú szekció pedig 400–780 mm között kérhető. Az ablaksor természetes fényt ad a csarnoknak, és a kapu mindkét oldaláról látni lehet, hogy van-e valaki az átjáróban.

Gyalogajtó a kapuban. Ha gyalogos közlekedésre is szükség van, a kapuszárnyba gyalogos átjáróajtó építhető, így nem kell minden alkalommal a nagy kaput megnyitni. Az átjáróajtó 5000 mm szélességű kapuig rendelhető, 140 mm-es küszöbbel vagy szuperalacsony küszöbbel. Tartozéka a csúszósínes ajtócsukó, a nyitásérzékelő (Reed-relés) és a spirálkábel: a kapu motorja csak zárt átjáróajtónál működhet. A kilincs magassága 500 mm-es panelből készülő ajtónál kb. 895 mm vagy kb. 1250 mm, ezt megrendeléskor kell megadni. Kérésre az átjáróajtó pánikzárral is felszerelhető. Az átjáróajtós kapuknál 3500 és 5000 mm szélesség között merevítőborda is szükséges.

Merevítő bordák. 5100 mm szélesség felett a kapu panelein merevítő bordákat kell elhelyezni, RAL színűre festett kapuknál már 4500 mm szélességtől ajánlott. A bordák a kapu szélterhelését veszik fel, és megakadályozzák a panelek behajlását.

Alapkivitel és opciók. A kapu alapkivitelben tartalmazza a csapágyazott műanyag görgőket, a zsanérokat, a tömítéseket, a torziós rugókat, a kamrás alsó gumitömítést, a rugótörés elleni biztosítást, a zuhanásgátlókat és a hátsó rugós ütközőket. Intenzív használatra magasabb ciklusszámú (50 000, 75 000 vagy 100 000 nyitás-zárásra méretezett) rugó, a biztonság növelésére optoszenzoros alsó gumi, kézi láncos csörlő, feltolásgátló zár és tiltókapcsoló is választható.

A szabványos kapuméret 2500–6000 mm szélesség és 2525–6025 mm magasság között készül. Ennél nagyobb vagy eltérő méretre egyedi ajánlatot adunk.

Az ipari szekcionált kaput nem csak a nyílás méretéhez, hanem az épület adottságaihoz is illeszteni kell. A vasalati (sín-) rendszer kiválasztását négy adat dönti el: a nyílás szélessége, a nyílás magassága, a szabad belmagasság (a nyílás felső éle és a mennyezet vagy a legközelebbi akadály közötti függőleges távolság), valamint a tető vagy a mennyezet dőlésszöge. Ezek közül a szabad belmagasság szabja meg a rendszer típusát: minél több hely van a nyílás felett, annál több rendszer jöhet szóba.

Hat vasalati rendszert használunk. Mindegyiknél két ábra mutatja a felépítést: oldalnézetben a sín és a kapu mozgása, szemben pedig a fogadó keret, vagyis az a szerkezet, amelyre a kaput rögzítjük. A keretnek a kapu beépítése előtt, a választott rendszernek megfelelően kell elkészülnie (részletesen a következő fejezetben).

A táblázat tájékoztató jellegű, a pontos határértékek a kapu és a vasalat konkrét kialakításától függenek. A kapu súlyát becsléssel is meg lehet határozni: a nyílás szélessége és magassága (m²) szorozva a panelek átlagos súlyával, ami jellemzően 11–12 kg/m².

A kapu közvetlenül a nyílás felett fordul a mennyezet alá, a vízszintes sín a mennyezettel párhuzamosan fut. Ez a leggyakoribb megoldás, és a legszélesebb méretválasztékot adja. A nyílás felett 436–518 mm szabad hely szükséges. A fogadó keret két oldalsó oszlopból és a nyílás felett lévő, a tengelyt és a rugót tartó gerendából áll.

Ha a tető ferde, a vízszintes sínek a lejtéshez igazodnak, és a tetőszerkezetről függesztjük őket. Így a kapu alacsonyabb, lejtős csarnokokban is beépíthető. A tetőhajlás mértéke befolyásolja a vasalat kialakítását, ezért a helyszínen a dőlésszöget is felmérjük. A fogadó keret kialakítása megegyezik a normál rendszerével, de a sínek felfüggesztéséhez megfelelő teherbírású tetőszerkezet is kell.

A kapu a nyílás felett függőlegesen tovább emelkedik, és csak magasabban fordul a vízszintes sínbe. Így a nyílás fölött szabad hely marad, ami például daru vagy szállítóvezeték esetén lehet fontos. A tengely és a rugó is magasabbra kerül, ezért a fogadó keretnek a nyílás felett a túlemelés mértékéig fel kell nyúlnia: itt a keret magassága jelentősen nagyobb, mint a nyílásé.

A túlemelés és a ferde tető együttes megoldása. A sínek először függőlegesen emelkednek, majd a tető lejtését követik. Ez a legösszetettebb rendszer, ezért a beépítés előtt a tetőszerkezet és a keret kialakítását mindig egyeztetni kell.

Nincs ív: a kapu egyenesen felfelé halad, és teljes súlyát a kötelek tartják. A függőleges sínek kissé a belső tér felé dőlnek, a rugó pedig a fogadó keret és a sín között kap helyet. Ehhez nagyon magas tér kell, a nyílás felett legalább a kapu magasságának megfelelő szabad hellyel. Legfeljebb 6,0 m nyílásmagasságig és kb. 500 kg kapusúlyig rendelhető. A fogadó keretnek itt a teljes mozgástér magasságában kell az oldalsó oszlopokat tartania, a tengely a szerkezet legfelső részén van.

Ott használjuk, ahol a nyílás felett alig van hely: már kb. 250 mm szabad belmagasság elég. A rugók nem a nyílás felett, hanem a vízszintes sínek hátsó végén, zártszelvényen ülnek, ezért a nyílás feletti gerendának nem kell tengelyt és rugót befogadnia. Cserébe a csarnokban a kapu mögött kell elegendő hely a sínek és a rugók számára.

Az ábrák tájékoztató vázlatok, nem méretarányosak. A pontos méreteket mindig a helyszíni felmérés után, a kiválasztott rendszer műszaki adatai alapján adjuk meg.

Az ipari szekcionált kapu csak stabil, sík és méretpontos szerkezetre szerelhető. A kapu súlyát, a rugó erejét és a mozgatás közbeni terhelést a vezetősínek közvetítik az épületre, ezért a fogadó keret vagy falsík minősége a kapu működésének alapfeltétele. Ezt a megrendelőnek, illetve a kivitelezőnek a kapu beépítése előtt kell elkészítenie.

• Oldalsó oszlopok vagy falsík. A függőleges sínek a nyílás két oldalán, a falsíkra vagy az oszlopokra kerülnek rögzítésre. A felületnek függőlegesnek, egy síkban lévőnek és megfelelő teherbírásúnak kell lennie. A sín rögzítéséhez kb. 100 mm széles felület kell (az ábrákon S jelöli). Falazott, betonozott vagy acélszerkezetű falnál ez általában adott, könnyűszerkezetes vagy vékony falnál acél segédkeretet kell készíteni.
• Nyílás feletti gerenda. A tengelyt, a rugót és a kapu felső részét tartó szerkezet. Magassága a rendszertől függ: normál, tetőkövető és alacsony hátsórugós rendszernél a nyílás felső élénél van, túlemelt rendszernél a túlemelés magasságában, függőleges sínvezetésnél a teljes mozgástér tetején. Függőleges sínvezetésnél lehetőség van úgynevezett konzolos rugóelhelyezésre is: a rugó egy acélszerkezetre kerül a nyílás felett kb. 1000 mm-rel, így megkönnyíti és olcsóbbá teszi a kapu karbantartását, javítását.
• A vízszintes sínek felfüggesztése. A vízszintes síneket a mennyezeti vagy tetőszerkezetre függesztjük. A függesztési pontoknak megfelelő teherbírású szerkezetre kell esniük, a nagyobb szélességű hátsórugós kapuknál a hátsó rugótartó zártszelvényt is több ponton fel kell függeszteni és ki kell támasztani.
• Padló. A kapu alatti padlónak vízszintesnek és szilárdnak kell lennie, hogy az alsó tömítés mindenhol egyenletesen zárjon.

Mivel a keret magassága és a szükséges rögzítési felületek rendszerenként eltérnek, a vasalat típusát már a tervezési szakaszban érdemes eldönteni, még a szerkezet elkészülte előtt. Ebben segítünk: a rendszer kiválasztása után megadjuk, milyen keretet és milyen rögzítési pontokat kell előkészíteni. Kérjen személyes konzultációt a többletköltségek elkerülése érdekében.

Az ipari szekcionált kapukat általában motorral működtetjük. A hajtást a kapu felületéhez, súlyához és a használat gyakoriságához méretezzük, ezért a megfelelő típust mindig a helyszíni felmérés után választjuk ki.

A hajtások olajfürdős, túlterhelés ellen védett szerkezetek. Intenzív, gyakori használathoz emelt üzemhányadú kivitel is rendelhető.

Áramszünetkor sem marad zárva a kapu: a hajtás lánccal kézzel is működtethető. Szerviz-kireteszeléssel vagy külső szükségkioldóval a kapu a hajtás kioldásával szabaddá tehető, így a csarnokba vagy a csarnokból akkor is ki lehet jutni. Az általunk beépített kapuknál minden esetben kényszerhelyzeti, kéziláncos megoldást javasolunk, mert tapasztalataink szerint ez az ipari szekcionált kapuk legbiztonságosabb működtetése áramszünet esetén.

A kapu nyitását és zárását falra szerelhető vagy a vezérlésházon elhelyezett Fel–Le–Stop nyomógombbal lehet vezérelni, zárható vagy kulcsos változatban is, hogy illetéktelenek ne használhassák. Kényelmes megoldás a mennyezeti húzókapcsoló (kötéllel), az indukciós hurok, a transzponderes azonosítású nyitás, az ipari radaros nyitás és a rádiós távirányító, amelyből 2, 4 vagy 10 gombos kivitel kapható. A távirányítók rádióvevőn keresztül kommunikálnak a vezérléssel. A hajtás beállítását és programozását kijelzős programozóval végezzük.

Az ipari kapu nagy tömegű, nagy erővel mozgó szerkezet, ezért biztonsági berendezések nélkül nem üzemeltethető. Az ipari kapuknak az MSZ EN 13241 szabvány követelményeinek kell megfelelniük, és a beszerelés után a biztonsági eszközök működését ellenőrizni kell. A kapu típusától és a használat módjától függően az alábbi eszközök jönnek szóba:

• Záróél-védelem: a kapu alsó élén lévő érzékelő. Ha a záródó kapu akadályba ütközik, megállítja, majd visszafordítja. Rádiós jelátvitellel is kérhető, így nincs kábel a mozgó kapulapon.
• Fotocella: a nyílás két oldalán elhelyezett fénysorompó. Ha valaki vagy valami a kapu útjába kerül, a kapu megáll. Tükrös kivitelben akár 8 m-es nyílásig használható.
• Fényrács: a nyílás síkjában, több ponton érzékelő védelem, amely a kapu teljes magasságában (2500 mm-ig) figyeli az átjárót.

A kapu kiválasztása előtt mindenképpen szükséges a helyszín felmérése, mert a vasalati rendszert és a hajtást a nyílás mérete, a szabad belmagasság, az oldalsó és a hátsó szabad hely, valamint a használat gyakorisága határozza meg. A felmért adatok alapján minden esetben írásos ajánlatot adunk.

Az ajánlatkéréshez az alábbi adatokra lesz szükségünk: a nyílás szélessége és magassága; a szabad belmagasság a nyílás felett; az oldalsó szabad hely mindkét oldalon; a kapu mögötti szabad hely; a tető vagy a mennyezet dőlésszöge; a kívánt szín, az ablaksorok száma, fajtája és a beépített átjáróajtó igénye; a hajtás tápfeszültsége (230 V vagy 400 V), valamint az, hogy naponta hányszor nyílik a kapu.

• Raktárak és logisztikai központok: nagy nyílások, rakodókapuk, hűtött és szigetelt terek.
• Gyártócsarnokok és üzemek: nagy méretű, szigetelt kapuk a csarnok be- és kijáratánál.
• Autószervizek és műhelyek: teljes szélességű, könnyen nyitható bejárat.
• Mezőgazdasági épületek: gépszínek, tárolók.
• Kereskedelmi egységek: rakodóhelyek és áruátvételi kapuk.

Ahol a kaput nagyon gyakran kell nyitni-zárni, érdemes megfontolni a gyorsjárású fólia kaput is.

Az ipari kapuk naponta többször, gyakran több tucatszor mozognak, ezért a rendszeres karbantartás a biztonságos működés feltétele. Cégünk teljes megoldást kínál az ipari szekcionált kapuk biztonságos működésére, mivel hosszú évek óta forgalmazzuk, felülvizsgáljuk és javítjuk az ilyen ipari nyílászárókat.