Nyílókapuk szerkezetükben, anyagukban eltérhetnek, de működési elvükben nem. Egy, vagy két szárny, jó esetben állítható, esetleg csapágyazott forgáspontokon, befelé, vagy kifelé nyílva.

Az automatizáció viszont nagyon helyfüggő, nagy különbségek lehetnek látszólag két egyforma kapu motorizálásában.

A kapuszárnyak a kapuoszlopok mely részére vannak telepítve?

A kapuszárnyak forgáspontjai a kapuoszlop belső síkjától mérve ∼ 13 cm-en belül vannak

Ebben az esetben a “hagyományos” úgynevezett sonkás ( a formájából adódóan hívják így ) kapumozgatók építhetőek be, figyelembe véve a kapuszárny vagy szárnyak méretei. A mozgatók a méretüknél fogva behatárolt méretű kapuszárnyat tudnak mozgatni ez 1,8 m-től akár a 6 m-ig.

A kapuszárnyak forgáspontjai a kapuoszlop belső síkjától mérve ∼ 13 cm-en kívül vannak

Némely „sonkás” szárnyas kapumozgatóval akár 15 cm benyúlás is elérhető, de ez felett már csak az úgynevezett csuklókaros kapumozgatók tudják kinyitni a kapunkat. Ezen motorok a kapu oszlopok mögött helyezkednek el, a nyílásban zárt állapotban, csak a keskeny karok látszódnak. Kovácsoltvas kapuknál is alkalmazható a benyúlás méretétől függetlenül, mert nagyon esztétikus, mivel a kapuszárny mögött szinte láthatatlan. A szélességi méretek itt is akár a 6 méteres kapunyílást is elérhetik.

Egyáltalán nem akarjuk hogy látszódjon a kapumozgatónk!

Ekkor jönnek a földbe süllyeszthető kétszárnyú kapumozgatók. Ha ilyen automatikát szeretnénk előre kell gondolkodnunk. A kapumozgató egy kéthéjú szerkezet aminek a külső háza ami a csapadékvíz elvezetésről gondoskodik az elvezető drén csövekkel együtt a kapu alapjába kerül bebetonozásra a kapu forgáspontja alá. Ekkor kerülnek be az vezetékek védőcsövei is, melyeket minden esetben vastag lépésálló ( szilemon cső ) védőcsövek alkotnak. Ezek csövek nem törhetnek meg, hisz akkor a telepítésnél nem tudjuk a villany vezetékeket belehúzni és így meghiúsulhat az automatizálás. Amikor a beton megkötött, készen vannak az oszlopok leburkolva ekkor kerül be a belső része a motorizációnak ami a kapu mozgatásáért felel. Ez a mechanika egy kis karral kapcsolódik a kapunk aljához és ezen keresztül végzi a mozgást.

Ne válasszunk saját magunk kétszárnyú kapumozgató elektronikát, bízzuk szakemberre, aki a helyszíni felmért adatok alapján biztosan a megfelelő méretű automatikát fogja nekünk ajánlani, és így elkerüljük a felesleges pénzkidobást, vagy az alul méretezésből adódó kellemetlenségeket. A kapunk gyártója meg fogja tudni mondani nekünk, hogy hány kilogramm az elkészült kapu, így a kapott adat alapján már megfelelő automatikát tudunk választani. Nagyon fontos, hogy ne felejtsük el a biztonsági berendezéseket (fotocellák). A kapu nyílásába mindenképpen szükséges fotocellát elhelyezni, így a kapu nem tud rázárni az autónkra, vagy rosszabb esetben a gyermekünkre, aki épp a biciklijét tolja ki. Ha nagy forgalmú helyen lakunk, akkor szükség lehet további fotocella pár elhelyezésére is a belső oldalon (mint a felső képen is látszik). Erre azért van szükség, ha nem tudunk kihajtani egyből az utcára és beljebb állunk meg, mint a kapu síkja, a kapu ne csukódjon ránk, vagyis az autónkra. Forgalmas helyeken szükség van figyelmeztető villogó lámpára is, hogy a közlekedő gyalogosok felfigyeljenek a kihajtásra.

Rengeteg kiegészítővel fel tudjuk szerelni az automatikánkat, amik segítik a napi felhasználást: kulcsos kapcsoló, kód tasztatúra, rádiós nyomógomb és akár a mobiltelefonunkkal is tudjuk nyitni a kapunkat.